Abszorpciós hűtőgép

A háztartások 99%-ában kompresszoros hűtőgép teszi a dolgát. Nade mi is lehet az az abszorpciós hűtőszekrény? Az abszorpciós hűtőgép a működési elvében különbözik a kompresszorostól. Ugyanúgy nézhet ki, ugyanazt is tudja csak éppen egy kicsit más módon állítja elő a hideget mint a kompresszoros. Mert amíg a kompresszorosban a kompresszor zúg és forgó mozgást is végez jópár mozgó alkatrésszel addig az abszorpciós hűtőgépben nincs mozgó alkatrész. Az abszorpciós hűtőgéphez csak és kizárólag hő kell a működéséhez. Ha bedugod a konnektorba akkor nem kezd el zúgni, semmi hangot nem ad ki hanem egy fűtőbetét kezd el benne fűteni. Persze nem a hűtőteret hanem a hűtőközeget fűti.
Az abszorpciós hűtőben alapesetben vízben oldott ammónia a hűtőközeg. Elmondom hogy nagyjából hogyan működik. Bekapcsoláskor a víz-ammónia oldatot kezdi el melegíteni a gép melynek hatására a vízből kiforr az ammónia így a csőrendszerben máris megindul egy mozgás. Tehát a melegítés helyétől a kazánból kipárolog az ammónia, majd egy bordás csőbe vezetik közvetlen a kazán után ahol lecsapódik, ezzel ugye leadja a fűtéskor felvett hőenergiát és cseppfolyóssá válik. De a hűtőben bevetették azt a trükköt hogy ez a bordás cső lejt, tehát a gáz halmazállapotú ammónia mikor cseppfolyóssá válik benne akkor a lejtés miatt rögtön ki is folyik onnan, méghozzá egyenesen a hűtőgép belsejében lévő csőszakaszokba vezetik el amit elpárologtatónak nevezünk. De mivelhogy az ammónia nagyon gyorsan elpárolgó folyadék állapotban így pont akkor kezd el elpárologni ismét mikor már a hűtőtér belsejében van. Ez nagyon jó dolog mert mint tudjuk általános iskolai fizikából a párolgás hőelvonó folyamat. Azért verejtékezünk hogy mikor az elpárolog rólunk akkor az egyúttal hűti is a testünket. Fürdés után azért fázunk mert elpárolog rólunk a víz ami szintén hőt von el rólunk. Nos az elpárolgó ammónia szintén hőt von el, méghozzá a hűtő belsejéből így a benne tárolt élelmiszerektől is.  Nade a hűtőrendszerben van víz is és tudni kell róla hogy a víz nagyon jól megköti az ammóniát. 1 liter víz 1300 liter ammóniagázt tudna elnyelni. Tehát mikor az ammónia elpárolgott és elvonta a hőt a hűtő belsejéből akkor ismét érintkezik a vízzel ami elnyeli így megint folyékony állapotba kerül. Aztán az ammónia-víz elegy a gravitáció hatására lefolyik a kazánba ahol bármilyen hőforrással ha felmelegítjük akkor a két elem elválik egymástól a hő hatására és kezdődik a folyamat elölről ami mozgó alkatrész nélkül is keringeti a csőrendszer tartalmát.
Itt egy magyarázó ábra is ami pontosan bemutatja mi hol és hogy történik:
Már 1860-ban Ferdinand Carré francia feltalálónak sikerült megalkotnia az első működő abszorpciós rendszerű hűtőgépet, de ebben még voltak mozgó alkatrészek (szivattyúval segítették a hűtőközeg mozgását) ezért háztartási célokra nem volt alkalmas.
1920-ig kellett várni mire a svéd Electrolux mérnökei rájöttek hogy az ammónia mellé adagolni kell más gázt pl hidrogént is ami elnyelni az ammóniát, illetve úgy kell kialakítani a csőrendszert hogy hő hatására szivattyú nélkül is meg tudjon fordulni a hűtőközeg. Ekkor sikerült megalkotni az első mozgó alkatrész nélküli hűtőgépet. 1925-ben meg is vette az Electrolux a szabadalmat majd 1926-ban már el is indították a háztartási abszorpciós hűtőgépek sorozatgyártását.
Persze ezek az első generációs gépek korán sem voltak tökéletesek. Megbízhatatlanok voltak, sokat fogyasztottak illetve tragédiákat is okoztak. Egy berlini család esetét az újságok is felkapták mikor defektes lett a hűtőgép és elárasztotta a lakásukat a mérgező ammónia...
 Így mikor az electrolux szabadalmi joga lejárt akkor egy svájci cég kapott az alkalmon és továbbfejlesztette a technológiát, SIBIR néven kezdett hűtőszekrényeket gyártani.
Európában az 1960-as évek elején a hűtőgépek legalább 50%-a abszorpciós rendszerű volt.
Magyarországon 1971-ben vásárolta meg a Lehel Hűtőgépgyár a SIBIR licencet és ezalapján kezdték meg a gyártást olyan sikeresen hogy komoly vetélytársa lett az Electroluxnak  Ekkora forrott ki annyira a technológia hogy mostmár megbízhatóan működött, nem robbant, nem mérgezett meg senkit stb.

De viszont közben a technológia is nagyot fejlődött, egyre olcsóbban jobb kompresszorokat tudtak gyártani illetve felfedezték hogy a freon azonkívül hogy kiváló hőtani tulajdonságokkal rendelkezik de nem gyúlékony, egy hűtőnyi mennyiség ha kiereszt a lakásban az nem is mérgez meg tehát nagyon gyorsan kezdték el alkalmazni a hűtéstechnikában.
Sőt ezzel így együtt sokkal olcsóbb lett a kompresszoros hűtőgép és annál is olcsóbban üzemeltethető volt mint az abszorpciós társai. Nemhogy nincs több mérgezés, robbanás, sőt ezek kizárt dolgok lettek, a villanyszámla is alacsonyabb lett, az élettartam is elérte a 20 évet mert a freon nem diffundál át olyan könnyen a csöveken.
A kompresszoros gépek így könnyedén kiszorították az abszorpciós gépeket és sorra kezdtek terjedni a hűtőgépek, légkondik stb. A kompresszoros gépeknek még akkor is töretlen a sikere mikor évtizedekkel később kiderült hogy a freongáz tönkreteszi az ózonréteget így betiltották. Freon helyett most éghető butángáz elegyeket alkalmaznak, olyasmit mint ami az öngyújtóban van, de ennek ellenére is sokkal olcsóbb és gazdaságosabb az üzemeltetésük. Nem mérgező, nem csinál ózonlyukat de viszont gyúlékony, de ha kiereszt nem robban fel a lakás mert ahhoz meg kevés van egy hűtőgépben. Jó, elvétve nagyon ritkán a kívülre helyezett világításkapcsoló stb ellenére mégis felrobban egy-két hűtőgép, de akkor is csak maga a gép robban, a lakás nem. :-)
Szóval a kompresszoros gépek annyival olcsóbbak és jobbak lettek hogy mára az abszorpciós hűtőgép ritka mint a fehér holló.  Hasonlítsuk csak össze a kettőt:
Kompresszoros hűtőgép:
- olcsó
- hűtőközeg nem mérgező
- hatásfoka jó tehát kevesebbet fogyaszt
- szélesebb hőmérséklet-tartományban működik
- csak árammal működtethető
- mozgó alkatrészek vannak benne, nagyobb a meghibásodási esély, működéskor hangosan zúg

Abszorpciós hűtőgép:
- előállítása ma már drágább mint a kompresszorosé
- hűtőközege mérgező
- hatásfoka gyenge tehát ugyanannyi hideg előállításához több áramot igényel mint a kompresszoros
- külső hőmérsékletre erősen érzékeny, mert pl néhány típus 25-30 fok fölött már nem hűt, tehát pont akkor nem megy rendesen mikor a legjobban kellene
- de viszont hőenergiával üzemeltethető, így nem kell neki feltétlen áram, de viszont a hőenergiát elektromos fűtőbetéttel, gázlánggal, petróleum vagy kerozinlánggal stb is biztosíthatjuk neki tehát árammentes helyeken is működtethető
- nincs benne mozgó alkatrész, a meghibásodási esélye jóval kissebb, sőt mozgó alkatrész nélkül hangtalanul üzemel

Az összehasonlításból kiderül hogy a háztartási méretű abszorpciós hűtőgép mellett csak három előny szól: az hogy megbízhatóbb, illetve áram nélkül is üzemeltethető, illetve hangtalan.
A mai világban csak az ár illetve az üzemeltetési költség számít, ezekben viszont verhetetlen a kompresszoros hűtőgép. Ez az oka annak hogy ma már nagyon ritkák ezek a hűtőgépek. Abszorpciós hűtési rendszert főként az iparban használnak, éppen azért mert meleg kell hozzá nem áram. Komplett hűtőkamrák, vagy csarnokok hűtésére is használják.
De persze nem árammal fűtik az ammóniát, hanem pl gázlánggal. Sok gyárcsarnokban a légkondihoz nem áram hanem földgáz kell. Nyáron a nagy melegben sokaknak több a gázszámlája mint a villany mert földgázzal üzemeltetik az abszorpciós rendszerű klímaberendezéseket. De persze bármivel megy ami hőt ad, van aki távfűtéssel!!!! klímázik, földgázzal, de újabban a napkollektorokkal hevített forróvízzel is klímáznak már.
De háztartási méretben még mindig gazdaságtalan. Háztartási méretben is csak azok használják akiknek pl nincs áramuk, mert ugye gázzal, petróleummal is üzemeltethető a hűtő pl egy hétvégi házban a világvégén, lakókocsiban, kempingezéskor stb.

Lakókocsiba beépített abszorpciós Dometic hűtő

Illetve szállodák használják előszeretettel minibár hűtőként de csak azért mert nincs hangja, ugye kellemetlen lenne szállodai szobában hogyha hűtőgépzúgásra ébrednénk...  Meg még patikákban, orvosi rendelőkben ahol fontos a megbízhatóság.

Mára már szinte egyetlen egy cég gyárt abszorpciós hűtőgépet, mégpedig a Dometic Zrt, ami igaz nem magyar tulajdonú de Jászberényben a mai napig gyárt abszorpciós rendszerű hűtőgépeket. A Lehel Hűtőgépgyárat felvásárolta az Electrolux, annak az abszorpciós gyártórészlegéből pedig lett a Dometic Zrt. Mégtovább fejlesztették az abszorpciós technológiát. Igaz hogy a 1970-es évekbeli Lehel gépek majdnem tökéletesek voltak, de még mindig volt egy hibájuk. Szinte csak teljesen vízszintes helyzetben működtek, egy kicsi megdöntés, vagy lötykölés, mozgolódás és már nem is működött. Tehát pl lakókocsiban menet közben nem hűtött a hűtő hiába volt bekapcsolva mert ugye a gravitációt is kihasználták benne a hűtőközeg áramlásához.
A Dometic fejlesztett rajtuk, megoldotta ezt a gondot, tehát mostmár mozgó járműben is működik az abszorpciós hűtő, így mostmár modern kinézettel kifejezetten lakókocsik, szállodák, kórházak számára gyárt hangtalan, PB gázzal is működő hűtőgépet. Egy 120 literes Dometic hűtőgép 200 ezer forinton felül is van, míg ugyanez a méretű de kompresszoros hűtőgép meg 40 ezerért megvehető a teszkóban.  Tehát ezen is látszódik hogy az abszorpciós mennyire drágább mint a kompresszoros. Jó, van 50 ezres abszorpciós új kishűtő is, de az azért 50 ezer mert csak álló helyzetben működik. Ha mozgó járművön is akarsz hűteni akkor az árat jócskán szorozni kell.
De viszont a dometic cég egy dolgot nem tudott kiküszöbölni. A 200 ezres gépük pl pb gázból majdnem ugyanannyit fogyaszt mint a 40 évvel ezelőtti LEHEL gyár termékei. A Dometic csak annyit fejlesztett hogy már mozgás közben is megbízhatóan működik a gép, illetve biztonságosabb, könnyebben kezelhetőbb lett, lakástűz is már kizárva, de a fogyasztáson ők sem tudtak lejjebb faragni.
Ha már fogyasztásnál járunk... vadásztam a vaterán egy régi lehel 70 literes kishűtőt 5 ezerért mert van kép az adattábláról, az enyémen meg nincs:

Lehel SIBIR adattábla

Áramból 150W-ot is megehet, amit persze általában folyamatosan teszi hisz folyamatosan fűteni kell a kazánt:
ez havi 108 kWh áramfogyasztásnak és mai árakon 5400 Ft villanyszámlát eredményez.
Összehasonlításképp elmondom hogy nekem van itthon egy kompresszoros, 284 literes hűtőgépem, havi fogyasztása 720 Ft
A Lehel 70 literes abszorpciós kishűtő áramfogyasztása havonta 5400 Ft
A gorenje modern, 284 literes kompresszoros nagyhűtő áram fogyasztása havonta: 720 Ft.
Mostmár megérti az ember hogy miért ritka az abszorpciós hűtőgép...
De akkor hasonlítsuk össze pl a régi Lehel A803 típusú hűtőgép gázfogyasztását a modern, Dometic által a mai napig gyártott Dometic 803 KF    típussal amiért 137 ezer Ft-ot kellene perkálnunk ha megakarnánk vásárolni és még csak lakókocsiba nem is ajánlják tehát nem lötykölésálló.
A LEHEL gázfogyasztása a fenti adattábla szerint 15 g gáz óránként, a Dometic fogyasztása a gyári katalógus szerint meg 14 g gáz óránként.  Tehát mint írtam meg láthatjuk a modern abszorpciós hűtők majdnem ugyanannyit fogyasztanak mint az ezerévesek.
De akkor számoljuk hogy havi szinten mennyibe is kerül ez a gázfogyasztás. Ha óránként 15 g gáz megy el akkor havonta 24óra*30nap*15g= 10800 g, vagyis 10,8 kg gáz.  Tehát mondhatjuk hogy haviszinten leszív egy 11,5 kg-os háztartási PB gázpalackot a pici 70 literes hűtőgép. Egy gázpalacktöltet pedig ~ 6500 Ft 2013.06-ai árakon...
Ez tényleg csak annak éri meg akinek nincs árama, vagy éppen nagyon szereti a csendet. Vagy azoknak akik szeretnek barkácsolni és pl napkollektorral, napelemmel akarják működtetni. De lakókocsisoknak, kamionosoknak is jobban megéri egy peltier elemes hűtőtáska 20 ezerért mint egy mozgásálló dometic 200 ezer felett. Persze ha fagyasztani akarsz  és már vettél egy 10 millás lakóbuszt akkor nem tétel bele a fagyasztós mozgatástűrő dometic hűtőgép...

Én használtan vettem két abszorpciós hűtőgépet. Egy szinte teljesen ismeretlen francia típust meg egy LEHEL magyar gyártmányú 70 literest. Én főként a megbízhatóság miatt döntöttem mellettük, meg azért mert pl napelemes rendszerről is üzemeltethető, de ha nincs más és a megfelelő helyre betolok egy petróleumlámpát még akkor is hűt. Csak sufnituning kérdése hogy mivel forralom fel az ammóniaoldatot.
Az élettartam pedig:
Egy régi LEHEL kompresszoros elment 25 évet...
Egy régi Lehel abszorpciós meg akár 40 évet is.
A mai kompresszorosok kb 7 évig mennek el bedöglés nélkül, és a mai abszorpciósok meg 15 év körül szoktak kipurcanni.

Az abszorpciós hűtőgépeknek két dolog a halála. Az inaktivitás illetve a túlmelegedés. Ha nem használjuk akkor a hűtőközeg víztartalma kikezdi a csövek falát, elrozsdásodnak majd a rozsdadaraboktól eldugul a kazán és megáll a keringés, nem hűt.  A hűtőközegbe rozsdásodást gátló adalékanyagokat szoktak tölteni, de ez csak akkor teszi a dolgát hogyha üzemel a gép és rendesen el van keveredve. Tehát ha nem üzemel akkor megrozsdásodik belül és eldugul.
De ha meg üzem közben túlmelegszik mert le van takarva a hátulja, vagy túl meleg helyen akarjuk használni akkor meg a kazán túlmelegszik és pont a rozsdásodást gátló adalékanyag kikristályosodik ami eldugítja a kazánt. Ez a kikristályosodás visszafordíthatatlan folyamat, ha megtörténik Game Over a hűtőnek.
A lehető legrosszabb verzió hogyha a hosszú üzemszünet után a mozdulatlanul álló hűtőt bekapcsolják. Mert a hosszú üzemszünet miatt megrozsdásodott és a rozsda eldugítja a kazánt. De ha erre így ráfűtünk akkor túlmelegszik és a rozsdásodást gátló anyag meg belekristályosodik végleg eldugítva a kazánt.  Tehát az ilyen hűtőt hosszú üzemszünet után fel kell rázni, és csak utánna szabad üzembe helyezni.
Sokan meglepődnek hogy kikapcsolják, majd mondjuk  3 év után bekapcsolják. A kikapcsoláskor még működött, de a 3 év mozdulatlanság után meg már nem működik és nem is fog.
Tessék felfogni hogy a hűtőgép is olyan dolog ami magától is tönkre tud menni!
Tehát abszorpciós rendszerű hűtőgépünk csak akkor lesz hosszú életű hogyha tudatosan használjuk. Hátulját szabadon hagyjuk, rendszeresen kiporoljuk hogy ne melegedjen túl, illetve minnél többet használjuk mert állásában igaz hogy nem ereszti el a gázt (mert meg van kötve a vízben) de viszont olyan kémiai folyamatok indulnak meg amiknek nagyon nem fogunk örülni. Mert ugye a két üzemképtelenség oka az inaktivitás illetve a túlmelegedés. A fűtőbetét hibára, vagy a gázégő meghibásodására igen csekély az esély.
Így néz ki egy szétfűrészelt kazáncső a hűtőben amiben a túlmelegedéstől belekristályosodott az anyag:

Kemény dugulás, ilyenkor kuka a hűtőgép

Nos lássuk a két hűtőmet:

Bal oldalt a francia, jobb oldalt a magyar technika

A francia ( grönland ct 25 típusú) már régebb óta megvan de nem használtam, a magyart ( nincs rajta adattábla, de valószínűleg Lehel Sibir 70 literes) még csak most cseréltem. :-)  Mivelhogy mozgattam, szállítottam őket így a hosszabb üzemszünet után be is dugtam őket a konnektorba hátha működnek. Hát nem tették, egyik sem működött, a francia meg se nyikkant, a magyar meg hűtés helyett fűtött. Tehát mindkettőben dugulás van.
Dugulásra egyetlen egy megoldás van házilag és szerelőügyileg is, a fejrefordítás és erővel a földhöz csapkodás. Mert csak ezzel a módszerrel lehet elmozdítani a dugulást, ha nem megy akkor kuka mert a legközelebbi abszorpciós hűtőgép szerviz Amerikában van. De ők is úgy javítanak hogy szétfűrészel, kazán csere, visszahegeszt, nyomáspróbáz, feltölt.  Szóval nem olcsó.
Már fel is fordítottam őket egy éjszakára:

Majd visszafordítottam és újra bedugtam őket, közbe fogyasztásmérővel ellenőriztem hogy fogyaszt-e. Mert ha fogyaszt akkor fűt és ha fűt akkor hűtenie is kellene. Nos a kis 25 literes francia grönland ct25 típusú hűtőgép 85W-ot vesz fel a hálózatból non-stop, ami haviszinten 61 kWh villamosenergia 3060 Ft értékben fogyna. Brutális adat hogy a 25 literes hűtő 3060 Ft-ot fogyaszt, míg a modern kompresszoros 284 literes pedig 720 Ft-ot havonta!!!!
Amúgy ezek igen lassan indulnak be, kell 2-3 óra mire észreveszed hogy csinál-e egyáltalán valamit. Én úgyhagytam őket egész éjszakára, másnap reggelre meg digitális multiméterrel (maxwell mx 25-201) hőmérőszondával (k-típusú, -40 - 250 fokig mér) leellenőriztem hogy mit tudnak:

A francia hűtő beindult

Nos másnap reggel mikor mértem a francia hűtő 6 fokot produkált. Ez tökéletes érték egy hűtőgéphez, bár igaz minden körülmény optimális volt. 20 fok volt a külső hőmérséklet, a gépet félig megtöltöttem, illetve hőmérőszondával mértem tehát nem kellett ajtót nyitni a méréshez.
A francia megjavult.
Nézzük a Lehel gépet:

A Lehel hűtő fűt

A Lehel hűtőgép fagyasztórekeszében +38 fok van tehát hűtés helyett fűt. Ez nem dugult ki.
A Lehel gép 150W-ot fogyaszt, igaz ez már termosztátos tehát szakasos üzemű lenne, de folyamatos üzemben maximumon 5400 Ft-ot kajálna meg havonta.

Mivelhogy ilyen sokat fogyaszt így inkább átkötöm gázos üzemre mert úgyis van egy félig teli (vagy félig üres) palackom ami lyukas tehát ki kell használni belőle a gázt. Mivelhogy a palack lyukas, a hűtő meg el van dugulva így ez a kombináció már túl sok véletlen egybeesés lett volna egy balesethez ezért kültérben folytatom a beüzemelési kísérletet.

Addigis bemutatom a hűtők hátulját, mert mindkét hűtő képes 220V/12V/ PB gázról üzemelni.
Nézzük először a francia Grönland ct 25 hátulját:

Fejrefordított állapotban fényképeztem a hűtő hátulját

A gázszelepe égésbiztosítóval van ellátva

Itt a kazán, a sok zsinór az elektromos fűtésért felelős, az alsó tekerővel meg a légterelő lemezt szoríthatjuk meg a gázégőn

Gázégő alulnézetből

Kazán messzebbről

A hűtő tetején a kémény felülnézetből

A kéményen a kupak megakadályozza a szennyeződések bejutását az égőhöz, illetve a füstgáz hőmérsékletét csökkenti, nem lesz annyira koncentrált így kevésbé okoz tüzet

A felső csatlakozó a 220V, az alsó a 12V, a balra lévő lyukra a szelepnél meg a gáztömlő helye

Gázégő a kazán alatt nyitott ablakkal

 A Lehel hűtőgép pedig:

A gép alulnézete

Fejrefordított hátulnézete

Gázégője

Elektromos kötődobozai

Égésbiztosító ebben is van, sőt lángvisszajelző is

Az abszorpciós hűtő kéménye

A kéménybe beletolható ez a lángterelő a nagyobb hatásfokért

A bordás cső a kazán után ahol az ammónia cseppfolyós lesz

Amíg a Lehelt ismét fejredobtam addig elsőnek gondoltam kipróbálom a franciát hogy működik-e a gázos része. Ehhez nem volt meg a gyári tömlő, sem a nyomáscsökkentő így a Lehelről átszereltem erre. De sajnos a Lehel gáztömlője nem volt jó a francia csatlakozóra így egy kis sufnituninggal megoldottam.

Ide kell rákötni a gázt

 De a francia mérnökök sem voltak hülyék, akkorára csinálták a csatlakozót hogy véletlenül se menjen rá semmilyen locsolóslag, se a 3/4-es, se a félcolos nem volt jó rá, de még a kompresszortömlő sem.
Persze arra nem számítottak hogy a jó magyar tömlős vízmérték csöve pont passzolni fog rá. Így a vízmértékem rövidebb lett, a vízmérték csövére meg pont rámegy a félcolos locsolóslag, arra meg pont jó a nyomáscsökkentő.

Tömlős vízmértékcsővel gázbekötés

A vízmérték meg a locsolóslag pont passzol egymásra

Így már nincs sziszegés ha ráhúzom a bilincset

A magyarok meg sem próbáltak a sufnituningnak ellenállni, a magyar nyomáscsökkentőre pont jó a félcolos locsolóslag

Erősen meghúzva nem ereszt a nyomáscsökkentő

 Igaz a nyomáscsökkentőnek "csőre" van tehát nem a ma használatos PB gázpalackokhoz jó hanem valami kis kemping palackhoz, de izomból tekerve rámegy az így is és még csak nem is ereszt de nem túl bizalomgerjesztő.
De amúgy tökmindegy, a palack úgy is lyukas, volt már itt szó róla, mert már nem ez az első palack aminek ereszt a szelepe, tehát fontos hogy necsak a csatlakozást hanem a palack nyakát illetve szelepét mindenhol ellenőrizzük mert bárhol ereszthet. Merthogy egyre több a szivárgó gázpalack, bővebben itt olvashatsz erről:
http://mithogyanbiztosanne.blogspot.hu/2013/06/szivarognak-pb-gazpalackok.html
Nézzétek meg az alábbi videót, ereszt a palack:

Itt meg a kép róla:

Bizony nagyon bugyborékol vagyis szivárog az rendesen

-->
Naszóval ha ezeken túlvoltunk akkor már meg is próbálkoztam begyújtani a hűtőbe. Hát nem gyulladt be mire rájöttem hogy olyan kicsi lehet a gázáramlás sebessége hogy idő mire kidolgozza magából a levegőt...
Ezt is megoldottam, kitámasztottam a biztonsági szelepet egy tubussal, mondván majdnem mindegy, a lyukas palackból több gáz szökik ki mint így a hűtőből.

Szelep kitámasztva

De sehogy nem akart begyulladni a hűtő, mire rájöttem hogy azért meg el van dugulva a gázrendszere. Sebaj, kikaptam, kifújtam biciklipumpával mert a kompresszorom kiégett:

Hűtő gázrendszere

Visszaszereltem majd egy doboz gyufától viszont már be is gyulladt:

Alig látható a láng

A láng nagyon kicsi volt, huppogott is de úgy voltam vele hogy 85W-nyi hőigényhez nem is kell nagyobb láng, nomeg az égésbiztosító sem oldott le tehát elméletileg megfelelőnek kellett volna hogy legyen.
Nézzétek meg videón is:

De sajnos 2 napos folyamatos üzemeltetés ellenére nem akart hűteni, tehát túl kicsi a gázláng, ami meg a nem megfelelő nyomáscsökkentőre vezethető vissza. Tehát az 50mbar kevés a francia hűtőnek. Sebaj, áramról hűt, ha meg netalántán gázról akarnám használni akkor majd tuningolok még rajta.

Közben visszafordítottam a másik hűtőt is és megpróbáltam árammal üzemeltetni de még mindig fűtött hűtés helyett.

Udvaron biztonságosabb a gázzal játszani

Ezért drasztikusabb megoldáshoz kellett folyamodnom hogy még mindig fűt hűtés helyett:
elsőnek egy szénakupacra majd a földre ejtettük:

Majd próba árammal....

De mivelhogy még mindig nem hűt sokkal magasabbról illetve mind a 4 oldalára ledobtuk egy emelvényről:
repül a repül a hűtőgép...

De aztán ezekután sem hűtött. Gondolkoztam mit lehetne még tenni a dugulás megszüntetésére. Hát eszembejutott hogy az ütvefúró fémben igencsak nagy vibrációt kelt, így hát a csövekre ráhelyeztem egy vastag fémdarabot majd elkezdtem fúrni vibráltatva az egész berendezést:

De sajnos így sem lett jó, de becsületére a magyar technikának még mindig nem lyukadt ki és nem engedte rám a mérgező ammóniagázt. Igaza lett a Hobbielektronika fórumának ahol a hűtőgép szerelők azt tanácsolták hogyha a fejreejtéstől nem javul meg akkor kuka... Hát sajnos nem javult meg... :-(

A Lehel hűtőgép körül már kibontottam a kazán körüli hőszigetelő üveggyapotot is hogy a kazánt közvetlen tudjam püfölni kalapáccsal. Hát nem hatotta meg.

A lyukas csőben ég a gáz

 A középcső teljesen felfutó csövet kell melegíteni, jól látszik hogy erre a középső cső köré építették be a gázégőt, a 230V-és és a 12V-os fűtőbetétet is. De lényegében mindegy mivel melegítjük a csövet (kazánt), akkor is működik, ez az egyik legnagyobb előnye az abszorpciós gépnek.

A világos cső a kiszerelt kémény

Itt egy videó azért hogy mekkora poén begyújtani egy Lehel abszorpciós hűtőszekrényt gázüzemben, elsőnek a saját piezzo szikráztatóval akartam begyújtani a gázüzemű hűtőgépet de csak durranások jöttek:

Végül gyufával kellett kellett begyújtanom:

De hűteni így sem volt hajlandó. Úgy látszik ez a hűtőgép végleg elromlott. :-(