A kismegszakító az nagyon jó találmány, ledurran aztán visszakapcsolod. Túlterheled, leold majd visszakapcsolással megint működik. De régen csak olvadóbiztosítékok voltak és vannak is sokhelyen. Sajnos ha az olvadóbiztosíték kiold akarom mondani kiolvad akkor bizony lehet menni a boltba másikat venni. Nade néha se pénz se bolt, de sok helyen ha van pénz és van bolt akkor a boltba nincs biztosíték.
Szóval a patkolás az már nagyon régi szokás ezeknél a dolgoknál. Nade hogyan is néz ki a patkolás?
Normál esetben és amivel a leggyakoribban is találkozunk olvadóbiztosítót úgy kell elképzelni hogy egy kerámiacsőben fut egy vékony olvadószál, a cső két végén meg egy-egy fém lezáró "kupak." A kupakok az érintkezők, a kettő pedig össze van kötve az olvadószállal. Az olvadószál és a kerámiacső között pedig kvarchomoktöltet van. A kvarchomok azért kell hogy a villamos ív tutira megszakadjon így a nagy durranás elmaradjon.
Nade ha kiég és nincs másik akkor marad a patkolás.
1,5 mm2-s rézdróttal a tuti, csak visszaférjen a foglalatba:
Csak megfelelő hosszúságú drót kell ami vezeti az áramot és a vastagsága is olyan hogy átfér a biztosítón:
Utánna már csak be kell tekerni, persze csak a porcelánkupakot szabad közben fogni, semmiképpen sem úgy mint a képen van... :-) D
Aztán ha betudtuk tekerni akkor mehet a buli, vagyis pl a nagy áramfelvételű szuperdaráló, ha van áram akkor van érintkezés is (aki nem elég rutinos néha nem sikerül elsőnek a patkolás):
Legyunk konstruktivak..hagyd a 1.5 es tomort tegyel bele egyetlenegy esetleg ketto szallat egy sodrott rezvezetekbol es ugy talan nem fog langolva rohangalni a csalad...Ha meg eletben vagy, hogy megfogadd a tanacsot!!!
Villanyszerelőként fogom a fejem és közben sírok.... 1,5 mm2??? Az tudod hol fog "leoldani" ha esetleg baj van? /csak mert hogy erre találták ki a biztosítékot, ami szakzsargon szerint a "hálózat mesterségesen gyengített pontja"/ Ha már nagyon muszáj patkolni, legalább sodrott vezetékből tépkedj ki szálakat, egy szál 4A kb, és ez is csak addig jó, amíg nem tudsz elmenni venni egyet (max egy hétvége, ünnep, stb). Az ilyen "szakbarbárkodásból" komoly károk tudnak keletkezni, jobb esetben kiég az összes vezeték a falból, esetleg rosszabb esetben le is ég az egész épület, legrosszabban meg is HAL valaki...... Érdemes lenne ezeken elgondolkozni, mielőtt ilyeneket tanácsol valaki a nem szakavatott közönségnek... Vagy a lelkiismeret rendben lesz ha esetleg 1-2 ember MEGHAL egy ilyen "jó tanács" miatt????
Bele kéne írni a cikkbe, hogy bár működik így, van áram, de ez átmeneti, nem biztonságos, veszélyes megoldás, és csak végszükség esetén éljünk vele, akkor is csak átmeneti megoldásként.
Az olvadó biztosíték egyfajta védelmi szerv: különlegesen gyors, gyors és késleltetett működéssel gyártva. Feladata, hogy áramkorlátozóként védje a leágazó villamos berendezéseket, vezeték- és kábelhálózatot, gépeket, 32 Ampernél kisebb és nagyobb végáramköröket, stb. MSZ HD 60364-4-41:2007 Alapvető feladata: hiba esetén a TÁPLÁLÁS ÖNMŰKÖDŐ LEKAPCSOLÁSA. Pl. zárlat esetén az adott környezet, villamos berendezés, elosztó, vagy végáramkör figyelembe vételével méretezett, meghatározott karakterisztikájú (szabványban rögzített kiolvadási idő TN és TT rendszerekben) védelmi szerve. Feladata többek között a zárlat védelem, amikor pl. egy hibás, sérült hosszabbító által okozott hiba miatt old le, illetve feladata a vezeték hálózat védelme, a szó szerinti áramkorlátozás, amikor a vezeték legnagyobb elviselhető áramerősségének (Amper) túllépésekor old le, ez esetben pedig kiolvad a védelem. Csere esetén vizsgálni kell a hibát kiváltó okot is. Védelmi mód leromlását pedig nem eredményezheti a beavatkozás, ami nem kell, hogy barkácsolás legyen, elegendő pl. 16 Amper helyett 20 Amperes betét visszahelyezése. Fontos: ha nincs védelem, nincs áram. Ebben az esetben egy védelmi szerv elvégezte a feladatát és leoldott. Nem lehet megoldásként kiiktatni csak azért, hogy áramot tudjunk fogyasztani. A védelem megszólalása érintésvédelmi vagy túlterhelési hibára figyelmeztet: vizsgálni kell, hogy eseti, vagy tartós hiba áll fenn. Eseti hibánál betétpótlás szükséges, tartós hibánál (pl. zárlat) javítás, vagy csere után lehetséges a betét pótlás. A fenti eset olyan, mint a tűzoltó, aki hangos "Tűz van!" kiabálással figyelmezteti a lakókat a veszélyre, mi pedig egy husánggal leütjük, és benzint locsolunk szét, végül közzétesszük, hogy mindenki lássa, hogyan kell tüzet (tűzoltót) irtani. Ez esetben nemhogy a hiba oka nem lett vizsgálva, de a védelmi szerv kiiktatásával a hiba legközelebbi előfordulásakor védtelen lesz a hálózat és környezete. Zárlat esetén az adott készülék, hibás kábel már a felelőtlen visszakapcsolástól rázhat. Túlterhelés esetén pedig a vezeték hálózat túlmelegszik és felgyújtja a környezetét. Ekkor már beszélhetünk elektromos tűzről. Tehát attól, hogy ez esetben az áram egy vezetőképes anyaggal továbbítva lett, nem jelenti azt, hogy sikerült az áramszolgáltatás biztonságos helyreállítása. Pl. az első emeleten nincs fázis, nem fogjuk a lépcsőház korlátját vezetőként felhasználni, csak azért, mert az vezetőképes anyag. Ez az eset is hasonlóan durva: minősített, rögzített karakterisztikájú védelmi szerv helyett betett "valamit". Nem tudni, mekkora terhelésnél mennyi idő alatt olvad ki, akár egy darab vas is lehetett volna. Tapasztalat, hogy ilyen rövid vezetőnél egy 1,5 mm2 réz vezető akár 50-100 Ampert, vagy többet is elvisel, időtartamtól függően (társasház fővezetéki biztosítékának "patkolásánál" tapasztalva, teljesítmény mérésével). Nem megerősítésként, hanem tiltásként megemlítve. Minden védelmi szerv a legnagyobb megengedett érték túllépésekor old le a szabványban meghatározott kiolvadási idő alatt. Ez esetben ez az érték meg lett többszörözve. Előbb ég le a hálózat túlterhelés miatt, valamint előbb halunk meg sérült, testzárlatos villamos berendezés okozta áramütés miatt, minthogy ez a vezeték darab kiolvadna. Nem véletlen, hogy minden áramkör legfontosabb része a védelem kiépítése: ha nincs védelem, nincs áram, azaz azonnal korlátozni kell az áramfogyasztást. A fenti cikk csak arra világit rá, hogyan lehet áramot balesetveszélyesen továbbítani. Attól, hogy a kádban lévő víz vezetőképes, még nem építem be a hálózatba. A fenti példa nem lehet megoldás egy hétvégére, egy napra, egy órára, egy pillanatra sem. A villanyszerelésben nincs ideiglenes, átmeneti, megoldás. Minden szerelésnek meg kell felelnie az adott törvényi, rendeleti és szabvány környezetnek, "egy percre" is. Az álláspontom nem tér ki minden szabványra, helyzetre, érintésvédelmi módra, ahhoz az idő és a hely sem megfelelő, a téma komplexebb, pontosabb és részletesebb megvizsgálást érdemel.
1,5 mm2-es keresztmetszetű rézdróttal akarsz egy Diazed olvadóbiztosítékot megpatkolni?! Hát eszednél vagy te egyáltalán? Ez amit most csináltál, ez az emberi életre VESZÉLYES, mert ha ilyen vastag dróttal mahinálsz meg egy biztosítékot rövidzárlat vagy túlterhelés esetén nem tud kioldani, kiégni, és végigégnek a házban a vezetékek! De egyébként is a régi villanyórákban lévő Diazed biztosítékokat SZIGORÚAN TILOS patkolni! MINDIG, ha kioldanak, CSERÉLD KI ŐKET, és NE kíséreld meg a megjavítását, ellenkező esetben meghalsz!
Vagy ha unod már hogy cserélni kell a biztosítékokat, akkor inkább vegyél gyors kioldású kismegszakítókat, villanyórához két B16-os kell, az a legeslegbiztonságosabb, a bojlerórához meg B10-est, mindkettőből 2 db-ot, mert egy alulra, egy felülre kell! Na meg persze köss a kismegszakítók elé 1-1 db FI-relét is, a bojlerórához, és a villanyórához is egyet, az ETI cég B+ kategóriájú FI-reléit válaszd, bojlerórához egy 10 mA-est, villanyórához pedig egy 30 mA-est!
Pláne hogy egy ilyen kismegszakító bőven egy ezres alatt van. Ennyit megér az emberi élet. Ezek az olvadó szutykok már rég a múlté kellene hogy legyenek. Persze a szerelő díja többe van, de jobban megéri akkoris a csere.
Lol. Félre értés ne essék tök jó video mert ha kint vagy tajgában ahol csak ilyen van és kurvára kéne túl éléshez egy kis áram csak egy hosszabbítót tudsz meg csupaszítani azért a szerencsétlen rézért (általában abban is sodort van és nem merev). ez így oké. Felteszem aki ilyet csinál az már látott fizikát élőben nem csak könyvben s tudja hogy 1,5 mm2 vezeték hány amper után adja meg magát nyilván ha patkoláskor rá teszel egy mobil töltőt mert ugyebár tajgában vagy és jó lenne egy okos telefon multifunkcionalitása a túl éléshez... tehát ilyen jéghátán esete van és túl éléshez kell és tudod mit okoz patkolás a komplett hálózattal ami patkolás előtt és után van.
sokan előttem felháborodva írták hogy mekkora egy halálosan veszélyes dolog... valljuk be azért egymás közt hogy én ugyan nem vagyok villany szerelő de láttam már panelben olyan megoldást amitől fogtam a fejem(pl a patkolt olvadó biztosíték) hogy melyik volt az a marha aki ezt engedélyezte egyáltalán. Láttam már eszközön olyan nem szabványos szerelést amitől szintén agyfaszt lehet kapni...s elmondások szerint akik ezeket hibákat elkövették azoknak volt papírja róla hogy csinálhatnak ilyesmit....
Szóval végszókén ha már patkolni akarsz nézz utána következő emberek munkásságának: seebeck, william thomson, Peltier meg nem árt azt se tudni hogy mi fán terem a volt a watt meg az amper és hogy miért pont ohm..... és ha tesla jóvá hagyta patkolást akkor tőlem azt csinálsz amit akarsz.
A baj csak az ezzel ,hogy ha le kéne oldjon, mert túláram van akkor a megpatkolt nem fog és tutira kinyír pár berendezést, rossz esetben leég a lakás
VálaszTörlésFél lábbal ezért már a börtönben vagy!
VálaszTörlésLegyunk konstruktivak..hagyd a 1.5 es tomort tegyel bele egyetlenegy esetleg ketto szallat egy sodrott rezvezetekbol es ugy talan nem fog langolva rohangalni a csalad...Ha meg eletben vagy, hogy megfogadd a tanacsot!!!
VálaszTörlésVillanyszerelőként fogom a fejem és közben sírok.... 1,5 mm2??? Az tudod hol fog "leoldani" ha esetleg baj van? /csak mert hogy erre találták ki a biztosítékot, ami szakzsargon szerint a "hálózat mesterségesen gyengített pontja"/ Ha már nagyon muszáj patkolni, legalább sodrott vezetékből tépkedj ki szálakat, egy szál 4A kb, és ez is csak addig jó, amíg nem tudsz elmenni venni egyet (max egy hétvége, ünnep, stb). Az ilyen "szakbarbárkodásból" komoly károk tudnak keletkezni, jobb esetben kiég az összes vezeték a falból, esetleg rosszabb esetben le is ég az egész épület, legrosszabban meg is HAL valaki...... Érdemes lenne ezeken elgondolkozni, mielőtt ilyeneket tanácsol valaki a nem szakavatott közönségnek... Vagy a lelkiismeret rendben lesz ha esetleg 1-2 ember MEGHAL egy ilyen "jó tanács" miatt????
VálaszTörlésAztakurvaeget.... ez hihetetlen...... másfeles rézzel patkolni?? :O
VálaszTörlésBele kéne írni a cikkbe, hogy bár működik így, van áram, de ez átmeneti, nem biztonságos, veszélyes megoldás, és csak végszükség esetén éljünk vele, akkor is csak átmeneti megoldásként.
VálaszTörlésAz olvadó biztosíték egyfajta védelmi szerv: különlegesen gyors, gyors és késleltetett működéssel gyártva.
VálaszTörlésFeladata, hogy áramkorlátozóként védje a leágazó villamos berendezéseket, vezeték- és kábelhálózatot, gépeket, 32 Ampernél kisebb és nagyobb végáramköröket, stb.
MSZ HD 60364-4-41:2007
Alapvető feladata: hiba esetén a TÁPLÁLÁS ÖNMŰKÖDŐ LEKAPCSOLÁSA.
Pl. zárlat esetén az adott környezet, villamos berendezés, elosztó, vagy végáramkör figyelembe vételével méretezett, meghatározott karakterisztikájú (szabványban rögzített kiolvadási idő TN és TT rendszerekben) védelmi szerve.
Feladata többek között a zárlat védelem, amikor pl. egy hibás, sérült hosszabbító által okozott hiba miatt old le, illetve feladata a vezeték hálózat védelme, a szó szerinti áramkorlátozás, amikor a vezeték legnagyobb elviselhető áramerősségének (Amper) túllépésekor old le, ez esetben pedig kiolvad a védelem.
Csere esetén vizsgálni kell a hibát kiváltó okot is. Védelmi mód leromlását pedig nem eredményezheti a beavatkozás, ami nem kell, hogy barkácsolás legyen, elegendő pl. 16 Amper helyett 20 Amperes betét visszahelyezése.
Fontos: ha nincs védelem, nincs áram.
Ebben az esetben egy védelmi szerv elvégezte a feladatát és leoldott. Nem lehet megoldásként kiiktatni csak azért, hogy áramot tudjunk fogyasztani.
A védelem megszólalása érintésvédelmi vagy túlterhelési hibára figyelmeztet: vizsgálni kell, hogy eseti, vagy tartós hiba áll fenn. Eseti hibánál betétpótlás szükséges, tartós hibánál (pl. zárlat) javítás, vagy csere után lehetséges a betét pótlás.
A fenti eset olyan, mint a tűzoltó, aki hangos "Tűz van!" kiabálással figyelmezteti a lakókat a veszélyre, mi pedig egy husánggal leütjük, és benzint locsolunk szét, végül közzétesszük, hogy mindenki lássa, hogyan kell tüzet (tűzoltót) irtani.
Ez esetben nemhogy a hiba oka nem lett vizsgálva, de a védelmi szerv kiiktatásával a hiba legközelebbi előfordulásakor védtelen lesz a hálózat és környezete.
Zárlat esetén az adott készülék, hibás kábel már a felelőtlen visszakapcsolástól rázhat. Túlterhelés esetén pedig a vezeték hálózat túlmelegszik és felgyújtja a környezetét. Ekkor már beszélhetünk elektromos tűzről.
Tehát attól, hogy ez esetben az áram egy vezetőképes anyaggal továbbítva lett, nem jelenti azt, hogy sikerült az áramszolgáltatás biztonságos helyreállítása.
Pl. az első emeleten nincs fázis, nem fogjuk a lépcsőház korlátját vezetőként felhasználni, csak azért, mert az vezetőképes anyag.
Ez az eset is hasonlóan durva: minősített, rögzített karakterisztikájú védelmi szerv helyett betett "valamit". Nem tudni, mekkora terhelésnél mennyi idő alatt olvad ki, akár egy darab vas is lehetett volna.
Tapasztalat, hogy ilyen rövid vezetőnél egy 1,5 mm2 réz vezető akár 50-100 Ampert, vagy többet is elvisel, időtartamtól függően (társasház fővezetéki biztosítékának "patkolásánál" tapasztalva, teljesítmény mérésével). Nem megerősítésként, hanem tiltásként megemlítve.
Minden védelmi szerv a legnagyobb megengedett érték túllépésekor old le a szabványban meghatározott kiolvadási idő alatt. Ez esetben ez az érték meg lett többszörözve.
Előbb ég le a hálózat túlterhelés miatt, valamint előbb halunk meg sérült, testzárlatos villamos berendezés okozta áramütés miatt, minthogy ez a vezeték darab kiolvadna.
Nem véletlen, hogy minden áramkör legfontosabb része a védelem kiépítése: ha nincs védelem, nincs áram, azaz azonnal korlátozni kell az áramfogyasztást.
A fenti cikk csak arra világit rá, hogyan lehet áramot balesetveszélyesen továbbítani.
Attól, hogy a kádban lévő víz vezetőképes, még nem építem be a hálózatba.
A fenti példa nem lehet megoldás egy hétvégére, egy napra, egy órára, egy pillanatra sem.
A villanyszerelésben nincs ideiglenes, átmeneti, megoldás. Minden szerelésnek meg kell felelnie az adott törvényi, rendeleti és szabvány környezetnek, "egy percre" is.
Az álláspontom nem tér ki minden szabványra, helyzetre, érintésvédelmi módra, ahhoz az idő és a hely sem megfelelő, a téma komplexebb, pontosabb és részletesebb megvizsgálást érdemel.
1,5 mm2-es keresztmetszetű rézdróttal akarsz egy Diazed olvadóbiztosítékot megpatkolni?! Hát eszednél vagy te egyáltalán? Ez amit most csináltál, ez az emberi életre VESZÉLYES, mert ha ilyen vastag dróttal mahinálsz meg egy biztosítékot rövidzárlat vagy túlterhelés esetén nem tud kioldani, kiégni, és végigégnek a házban a vezetékek! De egyébként is a régi villanyórákban lévő Diazed biztosítékokat SZIGORÚAN TILOS patkolni! MINDIG, ha kioldanak, CSERÉLD KI ŐKET, és NE kíséreld meg a megjavítását, ellenkező esetben meghalsz!
VálaszTörlésVagy ha unod már hogy cserélni kell a biztosítékokat, akkor inkább vegyél gyors kioldású kismegszakítókat, villanyórához két B16-os kell, az a legeslegbiztonságosabb, a bojlerórához meg B10-est, mindkettőből 2 db-ot, mert egy alulra, egy felülre kell! Na meg persze köss a kismegszakítók elé 1-1 db FI-relét is, a bojlerórához, és a villanyórához is egyet, az ETI cég B+ kategóriájú FI-reléit válaszd, bojlerórához egy 10 mA-est, villanyórához pedig egy 30 mA-est!
TörlésPláne hogy egy ilyen kismegszakító bőven egy ezres alatt van. Ennyit megér az emberi élet. Ezek az olvadó szutykok már rég a múlté kellene hogy legyenek. Persze a szerelő díja többe van, de jobban megéri akkoris a csere.
VálaszTörlésLol. Félre értés ne essék tök jó video mert ha kint vagy tajgában ahol csak ilyen van és kurvára kéne túl éléshez egy kis áram csak egy hosszabbítót tudsz meg csupaszítani azért a szerencsétlen rézért (általában abban is sodort van és nem merev). ez így oké. Felteszem aki ilyet csinál az már látott fizikát élőben nem csak könyvben s tudja hogy 1,5 mm2 vezeték hány amper után adja meg magát nyilván ha patkoláskor rá teszel egy mobil töltőt mert ugyebár tajgában vagy és jó lenne egy okos telefon multifunkcionalitása a túl éléshez... tehát ilyen jéghátán esete van és túl éléshez kell és tudod mit okoz patkolás a komplett hálózattal ami patkolás előtt és után van.
VálaszTörléssokan előttem felháborodva írták hogy mekkora egy halálosan veszélyes dolog... valljuk be azért egymás közt hogy én ugyan nem vagyok villany szerelő de láttam már panelben olyan megoldást amitől fogtam a fejem(pl a patkolt olvadó biztosíték) hogy melyik volt az a marha aki ezt engedélyezte egyáltalán. Láttam már eszközön olyan nem szabványos szerelést amitől szintén agyfaszt lehet kapni...s elmondások szerint akik ezeket hibákat elkövették azoknak volt papírja róla hogy csinálhatnak ilyesmit....
Szóval végszókén ha már patkolni akarsz nézz utána következő emberek munkásságának: seebeck, william thomson, Peltier meg nem árt azt se tudni hogy mi fán terem a volt a watt meg az amper és hogy miért pont ohm..... és ha tesla jóvá hagyta patkolást akkor tőlem azt csinálsz amit akarsz.
Sziasztok! Milyen anyaggal érdemes parkolni ?
VálaszTörlés