Sokak tapasztalják bizonyára azt hogy a no-frost vagyis a jegesedésmentes, automata leolvasztású hűtőgépek néha elkezdenek magukból vizet ereszteni. Folyik a hűtőgép, ömlik elé a víz, minden reggel felmosással kezdeni nem jó dolog. Normál esetben persze nem kéne ilyet csinálnia. Mert a no-frost hűtők nem jegesednek hanem összegyűjtik a vizet és elpárologtatják. A legrosszabbik esetben mégis jegesedik, az enyhe verzió meg az ha a konyha közepére folyassa a vizet.
Ha folyik akkor vagy a leeresztő cső dugult el (valószínűbb), vagy a kompresszor fölötti elpárologtató vízgyűjtő tálca telt meg, túlcsordult és onnan folyik a víz. Mindkettő előfordulhat.
Engem is tócsa várt ma reggel a hűtőgép előtt:
Meg is néztem aztán hátul a tartályát hogy most a téli időben nem-e nem tudja eléggé felmelegíteni és kipárologtatni hátul a vizet, de a vízgyűjtő tálca nem volt tele:
Ez a tálca mint ahogy látható is a kompresszor fölé van szerelve. Mert a kompresszor melege így elpárologtatja belőle a fentről lefolyt kondenzvizet. Sőt a hűtőgép hátulján lévő elpárologtató hőcserélő csöveiből is gyárilag is készítettek bele a tálcába egy csőkígyót ami szintén a víz mielőbbi elpárolgását segíti a vízgyűjtő tálcából. De ahogy látszik a képen most nincs tele. Ha tele lenne akkor mosogatószivaccsal ki kell belőle itatni, törölni a vizet és akkor máris nem fogad reggelente tócsa előtte.
De nállam nem ez volt a gond. Hanem az hogy a hűtőtérből a kivezető cső eldugult ami a fenti tálcába vezetné a vizet.., lásd a lenti képet, alul régebben szigetelőszalaggal meg is növeltem a peremet hogy ne csorduljon túl olyan könnyen de most az sem segített, eldugult és megtelt vízzel:
Egy kb szívószál méretű lyuk van ott ami levezeti a vizet. De apróbb morzsától, csomagolóanyagtól igen könnyen el tud dugulni. De egy szívószállal, vagy ha nincs akkor a mosogatós flakonból kiszerelt pumpa csövével akár ki is "szivattyúzhatjuk" onnan a vizet:
Így néz ki az a lyuk ahol lefolyik a víz mostmár kidugítva:
Azóta nincs gond a hűtővel. A fenti egy sima normál no-frost hűtőgép. A lyuk elég mély szóval bátran nyomjuk mélyre csak ne ejtsünk vagy szorítsunk bele semmit sem.
Ahány ház, annyi szopás azt már tudjuk mint rutinos költözködők, nade rutinos utazók meg tudják hogy ahány ország annyiféle konnektor... Aztán ha elutazunk valahova hiába visszük magunkkal pl a kedvenc búvárszivattyúnkat, vagy merülőforralónkat, azt nem biztos hogy használni tudjuk a másik országban is.
Nézzétek hogy hányféle konnektor is van elterjedve szerte a világban:
És nemcsak a konnektorok fajtája az eltérő hanem a konnektorban lévő áram feszültsége is okozhat meglepetéseket.
Mert Európában és Angliában 220V és 50Hz-es a hálózat. Tehát az ilyen helyeken az itthoni készülékeknek elég csak megoldani fizikailag a csatlakoztatást. Kaphatóak 1500 Ft körül sima átalakító adapterek amelyekkel egyszerűen és biztonságosan csatlakoztathatóak kedvenc cuccaink más konnektorfajtákhoz is.
Nade pl az USA-ban viszont 110V és 60Hz-es a hálózat, ott hiába küzdöd le a csatlakoztatási akadályt, a búvárszivattyú épphogy csak köhögne, a hőn szeretett orosz merülőforralónk is csak "belassulva" melegítene stb. Sőt egyes dolgok el is romlanának az alacsonyfesztől, de fordított esetben meg pláne. Mert egy 110V-os amcsi hajszárítót hogyha itthon bedugsz akkor lángszóróvá alakulhat.
De amúgy kaphatóak univerzális dolgok is. Tehát pl az újjabb mobiltelefon és laptop töltők 110 és 240V között bármennyiről elműködnek, de a régebbi számítógép tápoknál is lehetett állítgatni hogy 110/220V-ról üzemeljen. Sőt a régi csöves rádiókból is ismerős lehet a 110/125/175/220/240 V -os tekerő is amivel választani lehetett a feszültségek közül. Persze ha rosszul választottál robbanás és készülék elhalálozás lett a vége, de az újjabb dolgok, hála a kapcsolóüzemű tápoknak már "automatik" választanak és tökmindegy hogy hova és hogyan dugod akkor is működik. :-)
Így néznek ki a szabványos, sok helyen akár a tescoban beszerezhető utazó adapterek konnektorokhoz:
De amúgy ha elrepülök Angliába és a szálláson előkapom a régi magyar tányéros hősugárzót amit csak azért nem törtek össze a reptéren mert a titkosszolgálatnak is felkeltette az érdeklődését akkor bizony csalódottak leszünk mikor beakarjuk dugni mert nem fog menni. Venni kéne 1500Ft körüli összegért átalakítót. Nade a magyar ember ilyet nem tesz ugye.... mert ott sincs kolbászból a kerítés.
Hanem akkor lássuk a barkácsmegoldásokat hogy mit lehet tenni ilyen esetben:
Az alábbi az én művem, Anglia to Hungary:
A közismert nevén sparheltnek hívott tűzhely elnevezése németül sparherd, magyarul takaréktűzhely. Neve utal a legfőbb tulajdonságára hogy spórolni lehet vele. Mert fűtés mellett kiválóan lehet vele sütni, főzni is. Viszonylag nagy hőleadó felülete miatt jó hatásfokkal fűti a helyiséget ugyanakkor a teteje kifejezetten a főzési szempontoknak megfelelően lett kialakítva, és még benne egy sütő is helyet kapott. Régebben sok vízüstös sparhelt is üzemelt, melynek lényege volt hogy egy beépített víztartályban vizet is lehetett benne melegíteni a mosogatáshoz, fürdéshez. Régebben divat volt a beépített sparhelt amit fix helyre építettek be mint egy kemencét. De a mobil változat terjedt el és tényleg, nagy kincs volt még a városi konyhákban is anno hisz fűtött, vizet melegített, főzött, sütött. Sőt sokak állítása szerint a sparhelten készült étel finomabb is, erre magyarázat lehet az is hogy a meleg körülöleli az edény így egyenletesebben melegíti fel.
Régen, a földgáz elterjedésekor üzemelt jópár gázüzeművé átalakított sparhelt is. De ma is egyre felkapottabb lesz a növekvő energiaárak miatt, de sok gazdag ember tanyafelújításkor stb is veszi, persze ők már az elektromos változatot, ami ugyanúgy néz ki mint a régi csak árammal megy. Mert már elektromos, pelletes, brikettes változat is van. A brikett általában 5-10 cm átmérőjű 10-30 cm hosszú henger, esetenként téglalap alakú, míg a pellet jóval kisebb, 6-10 mm átmérőjű és 10-30 mm hosszúságú. Mindkettőt kötőanyag nélkül préselik össze gyaluforgács, fűrészpor, szalma stb aprítékból.
A sparheltet még ma is gyártják. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódja, a magyar tulajdonú Wamsler SE még manapság is évente 35 ezer db sparheltet gyárt le!! Ugyanúgy gyártják a régi klasszikus teatűzhelyeket, a mindenki által ismert sparheltet, de már üvegajtós, beépíthető, sütővilágításos, központifűtésre rádolgozó sparheltet is gyártanak már.
Az alábbi, Magyarországon gyártott sparhelt nyert a Magyar Termék Nagydíj 2010. pályázaton hisz a sparheltet egy kandallóval ötvözték, a levegőt képes közvetlen a kültérből vételezni, hőfokkijelző, elektromos sütőtérvilágítás is van benne, az ára kb fél millió Ft:
Azt viszont fontos tudnunk hogy 1kg fa elégetéséhez kb 8m3 levegő szükséges, 1kg légszáraz fából viszont 4,3kW energia szabadul fel. Igaz ez a hőenergia nem mind a szobánkat melegíti hanem sok kiszökik a kéményen, de a fenti modern sparhelt 72%-os hatásfokú, tehát ennek a hőnek a 72%-a fogja melegíteni a szobánkat. De a fatüzelés még így is gazdaságos mert 1kg fából lesz 4,3 kW energia, addig árammal ugyanekkora energia elfűtése pl bármilyen hősugárzóval mai árakon 215 Ft-ba kerül.
Tehát igen, még mindig a fatüzelés a legolcsóbb fűtési mód hogyha a vele járó munkát és kellemetlenséget nem számoljuk hozzá.
Modern vagy felújított házakban ahol az új műanyag nyílászárók lettek beépítve ott külön szellőztető nélkül tilos és életveszélyes nyílt égésterű berendezéseket üzemeltetni. A nyílt égésterű berendezés az azt jelenti hogy az égéstér nincs elválasztva a környezetüktől, az égéshez szükséges oxigént a közvetlen környezetéből veszi.
Tehát a konyhába beállított sparhelt a konyha levegőjéből annyiszor 8m3 levegőt szív el ahány kilogramm fát elégetsz benne. De ennek a levegőnek be is kell valahol jutni a konyhába. Ezt a régebbi házaknál az ajtók, ablakok réseinél tette meg, de az új építésű, esetleg passzív házaknál már a megfelelő légtömörség miatt külön légbevezető szükséges a szobába, de a modern kandallók, sparheltek stb nemcsak kémény kimenettel ahol kimegy a füst hanem úgynevezett primer levegő bemenettel ahol bemegy az égéshez szükséges oxigén is rendelkezik. Ez több okból is jó! Mert így nem a már felmelegített szobai levegőt püfögteted ki a kéményen tehát jobb lesz a fűtés hatásfoka, a másik meg az hogy így ha szél visszafújja a kéménybe az égésterméket akkor az nem a szobádba jut hanem a szabadba tehát jelentősen csökkenti a CO mérgezések számát, sőt szinte a nullára csökkenti. De a külső légmegtáplálás esetén sem engedélyezik pl a német szabványok az üzemelő szilárdtüzelés mellett a pl a konyhai szagelszívó használatát. A szabvány szerint pl a sparhelt fölött csak akkor kapcsolhatom be a szagelszívót ami elszívja pl az odaégett békacomb szagát ha nyitva van a helyiség ablaka. A szagelszívót úgy kell bekötni szabványosan hogy egy az ablakra szerelt nyitásérzékelő blokkolja a szagelszívó működését abban az esetben ha csukva van az ablak. Ez azmiatt van mert sok haláleset volt azmiatt hogy egy jól szigetelt házban bekapcsolták a szagelszívót ami a legkisebb fokozaton is óránként kb 300m3 levegőt szív ki a szobából ami miatt "vákuum" keletkezik a szobában és a levegő mindenütt csak befelé akar menni, még a kémény szívóhatását is legyőzve ott is visszafele jön az égéstermék... megölve a bent tartózkodókat....
De ilyesmi nem csak a szagelszívók miatt alakulhat ki. A jól szigetelt házakba gyakran annyi levegő sem jut be mint ami az égéshez szükséges. Ilyenkor az elégtelen égéskor szén-monoxid gáz keletkezik ami színtelen, szagtalan, a levegővel szinte azonos súlyú tehát nem gyűlik össze alul, sem felül hanem keveredik a levegővel. És ha a levegő nem tud bejutni akkor kifele sem megy tehát a szobába fog kiáramlani a szén-monoxid.
Szén-monoxid meggátolja vér oxigén ellátását, és megbénítja az idegeket.Nagyon gyorsan halált okoz, ha nagy mennyiségben van jelen. Az alacsony CO jelenléte hosszan tartó időn keresztül is nagyon veszélyes. Az alacsony CO összekeverhető a mindennapi influenza tüneteivel. (Fejfájás, szédülés, fáradtság, hányinger-hányás és tudatzavar)
A szén-monoxid különböző koncentrációjának a hatásai:
Koncentráció
Tünetek
200 ppm 0,02%
Enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger 2-3 óra alatt
400 ppm 0,04%
Homloktáji fejfájás, 1-2 órán belül, az élet veszélyeztetése 3 óra elteltével
800 ppm 0,08%
Hányinger, szédülés, eszméletvesztés 2 óra elteltével, 2-3 órán belül halál
1600 ppm 0,16%
Fejfájás, szédülés, hányinger 20 percen belül, halál 1 órán belül
3200 ppm 0,32%
Fejfájás, szédülés, hányinger 5-10 percen belül, halál 15-20 percen belül
6400 ppm 0,64%
Fejfájás, szédülés, hányinger 1-2 percen belül, halál 10-15 percen belül
12800 ppm 1,28%
Halál 1-3 percen belül
Tehát ezért kell odafigyelni a megfelelő szellőzésre is. :-)
Most a nagy hidegekben viszont igencsak számít a tüzelőberendezés hatásfoka és fűtési teljesítménye mert a régebbi változatoknál (ahol nincs külső primer levegő bevezető cső) az égéshez szükséges, a szobába beáramló levegőt is ugyanúgy fel kell melegítenie. Csak ilyenkor nem mindegy hogy 1kg fával 8m3 10 fokos vagy -20 fokos levegőt kell felmelegítenünk...
A sparheltet de akármilyen kályhát is tuningolhatunk pl a kályhacsőre közbeiktatható hődobbal, lásd az alábbi képen:
Ilyen hődob 5-10 ezer Ft között beszerezhető de gyakran kell kormolni és hajlamos a kiégésre is de megéri mert nagyon sok hőt ami amúgy kimenne a szabadba megfog és átadja a szobának.
Legrosszabb az amikor közbenső szobában van csak nyílt égésterű tüzelés. Ilyenkor a szélső szobákban jelentősen alacsonyabb a hőmérséklet mint a belső kályhás szobában. A meleg jól terjed, "átnyitásos" módszerrel igen jól lehet kifűteni fűtőtest nélküli szobákat de a szilárdtest tüzelés az néha szívatós lehet. Ugyanis a szélső szobákon keresztül áramlik be az égéshez szükséges hideg levegő a középső kályhás szobába és ilyenkor a szélső szobák hidegek, a belső meg meleg lesz. A hőeloszlás nagyon nem lesz megfelelő, a komfortérzet jelentősen romlik. De ehhez a bloghoz illően egy házi barkácsmegoldást mutatok be nektek melyet ismerősöm készített a jobb hőeloszlás eléréséhez...
Nekik is a ház közepén helyezkedik el a sparhelt, de az oldalsó szobák meg hidegek ezmiatt. De egy hosszú PVC cső és pc ventillátor segítségével megoldották hogy jobb legyen a hőeloszlás a lakásban.
A sparhelt fölé vezette a PVC csövet majd bele egy magas légszállítású CPU hűtőventilátort szerelt:
Aztán köré készített egy fém ernyőt hogy minnél több meleget összegyűjtsön vele, sőt a fém ernyő felveszi az infravörös sugarakat továbbmelegítve magát és a levegőt:
Messzebbről így néz ki a házilag tuningolt sparhelt:
A PC ventilátor egy kiszuperált mobiltöltőről kapja az áramot, látszik már az is toldott-foldott:
A csövet minnél magasabban (ahol minnél melegebb van így a csőben lévő levegő nem tud lehűlni) vitték a födémgerendákhoz rögzítve:
Majd a felmelegíteni kívánt szobába vezet a cső vége, a cső végén érezhetően jön a meleg:
Télen nemcsak a vízvezetékeknek, akkumulátoroknak okoz problémát a hideg. Hanem bizony a gázvezeték is eltud fagyni, sőt az elektronikák sem tűrik a hideget.
Pl energiatakarékos kompakt fénycsöveknek is van külön beltéri és kültéri változata is. A kültéri az nem azt jelenti hogy vízálló hanem azt hogy a mínuszokban is betud kapcsolni. Mert kapcsolóüzemű tápegység van benne ami nem bírja a hideget. Én is sokszor jártam úgy hogy beltéri energiatakarékos izzót raktam külső világításnak és már 10 foknál halványabban világított, 0 fok alatt meg fel sem kapcsolt. A normál hagyományos izzó meg szinte korlátlan hőmérséklet-tartományban üzemeltethető a háztartásban. Tehát az udvari világításnak vagy fűtetlen helyiségeknek direkt erre a célra készült kompakt fénycsövet válasszunk de én inkább a hagyományos izzót javaslom. Az nem fázik. :-)
A normál nem energiatakarékos fojtótrafós fénycsövek viszont bírják a hideget.
De ha már kapcsolóüzemű tápoknál járunk... akkor bizony már tudjuk hogy nem bírják a hideget. A számítógép tápomat kiraktam az éjszakai mínuszokba. Reggel bedugtam és bekapcsoltam. De hiába, a régi AT tápegység 3V-ot adott le a 12V-os ágon!!! A ventilátorra fel sem pörgött, persze ez olyan régi táp volt hogy nem volt benne thermo kontroll vezérlés. Vagyis a számítógépek nagyon nem bírják a hideget. A TV-t, számítógépet és egyéb érzékenyebb elektromos kütyüre bizony fűteni kell mert ezek a 20 fokos irodai hőmérsékletre vannak kalibrálva.
Az én gépem mikor reggelre lehűl 10 fokra a szoba hőmérséklete akkor ezzel fogad:
Már a Verifying DMI Pool Data is nehezen megy majd:
Lemezhiba
Nyomjon le egy gombot az újraindításhoz
Windows could not start because the following file is missing or corrupt:
<Windows root>\system32\hal.dll
Please re-install a copy of the above file.
Ezeket nállam egy döglődő maxtor HDD és a hideg hozta össze, de többnyire ha vártam hogy melegedjen a gép akkor utánnra rögtön indult egy reset után. De ha nem és nagyon hideg van akkor kell neki egy kis segítség is hogy elérje az üzemi hőmérsékletet:
A tápegységet is melegítem mert gyakran ilyenkor az öreg tápok nem adják le a megfelelő feszültségeket és ilyenkor az is bármiféle galibát okozhat a gépnél...
Hogy a vidéki mekkmesterek milyen megrendeléseket kapnak nap mint nap azt ezen blog jól szemléltetni. :-)
Szeretnéd tudni hogy a lakásodban mikor melyik ajtó van nyitva? Ezt egy modern és jó drága riasztóközpont is tudja. Nade nekünk nincs ilyesmire pénzünk. De viszont az ajtót meg kinyitogatja a macska, nyitvahagyja a gyerek stb és így meg kiszökik a meleg.
A legutóbbi a gyerek égve felejti a villanyt post után itt egy újjabb hülyebiztos megoldás az ajtó nyitvafelejtése ellen is. Mert nem elég ha le van kapcsolva a villany, télen azért jó ha be is van csukva az ajtó is.
Kellékek amik kellenek hozzá:
- rossz mikrohullámú sütő amiből manapság minden háztartásban keletkezik egy
- kéteres bármiféle vezeték (telefonzsinór, tv antenna kábel stb)
- bármilyen kisfeszültséget adó tápegység (pl mobiltöltő, laptoptöltő, kiszuperált diavetítő táp stb)
- bármilyen kisfeszültségről működő fényforrás (karácsonyfa izzó, led, kiszuperált zseblámpa stb)
A fentiekből elkészíthető házilag egy mikrokapcsolós ajtónyitás érzékelő amely fénnyel jelez ha nyitvavan az ajtó.. :-)
A mikróból ki kell szerelni az ajtóérintkező mikrokapcsolót, persze olyat amit ha megnyomunk akkor bontja az áramkört. De a mikróba legalább két mikrokapcsoló van az ajtóhoz, ha egyik sem ilyen akkor is a többségét házilag át lehet állítani ha szétszeded a kapcsolót és a fegyverzetet átrakod.
Aztán kell egy áramforrás, esetünkben egy Nokia mobiltöltő ami használaton kívüli mert ellopták a telefonját...
Előnye hogy nem ráz meg akármilyen kókány szerelést is produkálunk, nomeg a gyári töltők többsége tüzet sem okoz ha egyéb gond van.
Persze akadt már dugvahagyott mobiltöltőtől lakástűz nem is egy de ha egy kicsit is odafigyelünk és annál is nagyobb szerencsénk van akkor ezt megelőzhetjük.
A végén meg kell egy fényforrás de igény esetén csengő vagy akármi más zajos cucc is lehet ami áramot kap amint kinyitották az ajtót és ezzel jelzi nekünk.
A mikrokapcsoló ajtóra szerelését meg mindenkinek a fantáziájára bízom.
Akkor lássuk hogyan vegyük észre a nyitvafelejtett ajtót:
A régi Nokia trafós töltő ezeréves de megbízható tápot produkál ilyen célra. Persze azért arra általánosságban ügyeljünk majd hogy a konnektorok, pláne a használt konnektorok körül ne nagyon legyen gyúlékony. A lenti képen még jól megférne a nokia táp az éghető művirággal, a gond ott van hogy alulra a mosógép van bedugva. És amíg mobiltelefon töltő által okozott lakástűz csak néhány házat érint a világban évente, addig mosógéptűz meg naponta akad. De hát ez a mithogyanbiztosanne blog! :-) D
Miután megvan a tápunk akkor esetemben telefonzsinóron elvezettem az áramot a megfigyelni kívánt ajtóhoz ahol egy "segédléc" segítségével felszögeltem a mikrokapcsolót:
Miután megbizonyosodtam hogy rendesen kattan vagy nyit/zár ajtó nyitáskor/csukáskor így továbbvezettem az így már kapcsolóval ellátott áramkört a "megfigyelő helyiségbe".
Ott ez egy bedöglött mechanikájú dinamós lámpa ledes foncsorja szolgáltatja a jelzést hogy nyitvavan az ajtó:
Most az agyonhajszolt takarjuk le a csöveket stb duma mellett lássuk mi van akkor ha mégse takarjuk be.
Sőt pl van amikro hiába takargatunk, földfelszín felett lévő nem használt de vízzel teli csőszakaszt hiába takarod be (pl kerticsapot) akkor is el fog fagyni. A kabát sem melegít, hanem csak a hőveszteséged csökkenti így nem fázol meg. De ha te sem "fűtenél" akkor hiába veszel magadra kabátot....
Remélem az olvasó a fűtetlen lakásában már víztelenített, takargatott nomeg sózott mert ugye a só csökkenti a víz fagyáspontját. 20%-os sóoldalt csak -18 fokon fagy meg. A WC-kagyló "lyukát", bűzelzáró szifonokat stb amelyekben víz van szintén vagy el kell távolítani a vizet vagy jól teleszórni sóval. A sós víz már kissebb eséllyel fagyassza szét a lefolyócsöveket...
A víz ugye a + 4 Celsius -fok alatt elkezd tágulni, térfogata megnő. Érdekes anyag mert más anyagnak a térfogata a hőmérséklettel együtt csökken. Épp ezért okoz károkat. A cső anyaga legyen az fém akármi hőmérséklet csökkenés hatására zsugorodik, de közben a benne lévő víz meg ahogy elkezd megszilárdulni elkezd tágulni is. Így a zsugorodó csövet szétrepeszti a táguló víz.
A víznek van olyan különleges tulajdonsága a "Mpemba-paradoxon" hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz. A tudósok máig vitáznak okán, de mi a józan paraszti eszünkkel azért ne felejtsük el a melegvizes vízvezetékeket is fagymentesíteni, betakarni stb.
Biztos sokan most dicsekszenek hogy bibibibí neki a -2 fokban sem fagyott el a vezetékük... nos hát a fagyáspont sokmindentől függ, pl a légköri nyomástól is. A vízvezeték ugye nyomás alatt van tehát egy kicsit nulla fok alá tolja ezt a fagyáspontot. Sőt a víz minősége is számít. Ha sok a só akkor szintén alacsonyabb a fagyáspont de sok ásványi anyag meg egyéb szennyezők is csökkentik a fagyáspontot így pl a vér vagy a növényi nedvek sem fagynak meg 0 fokon. Azonban az is érdekes hogy a szupertiszta víz -48 fokon válik csak jéggé. Ugyanis a jéggé váláshoz kellenek apró szennyezőanyagok is, ha az nincs a fagyás -48 fokon akkor is bekövetkezik.
Node -5-10 fok közelében már a nem kellően fűtött helyen és a fagyhatár felett (Mo-on ~80cm) a lakosság már fagyásos defektekkel szokott küzdeni. Elfagy a fürdőkád csaptelepje (persze a melegvízes csap elsőnek) aztán elfagyott mosogató, elfagyott betápvezeték a vízóraaknában stb stb.
A kiolvasztást a lehető legrövidebb idő alatt meg kell kezdeni mert ha a cső még nem repedt szét akkor a további hőmérséklet csökkenés és a víz tágulása meghozza gyümölcsét, akarom mondani alámossa a házat tavaszi meglepetésként.
Főként hőközléssel olvaszthatunk. Otthoni háztartásban az olyan hősugárzókat ajánlom amelyek infravörös sugarakkal fűtenek főként. Tehát nem ventillátoros, hanem az a fajta ami világít (kvarccsöves) mert így a csőre, falfelületre irányítva a leggyorsabb és leggazdaságosabb a kiolvasztás.Csirkenevelő infralámpa is jó erre a célra. Pláne kültéren. Persze ha az nincs akkor a hajszárító, hőlégfúvó sem utolsó.
A gázpalackos malacperzselőt is szoktak alkalmazni de az azonkívül hogy tűzveszélyes és a hirtelen hőhatás szétrobbanthatja a csövet, műanyag csövekre abszolút nem ajánlott a használata. A hősugárzók, hajszárítók használata is csak kellő körültekintéssel ajánlott.
De lássuk a képeket:
Hidroforon, régi bajai 1 lépcsős szivattyú meg sem moccan a jégtől, így jár az aki nyitvafelejti az aknatetőt:
Node a szabadtéren beázó kapcsolók is hajlamosak a befagyásra, itt pont a ventilátoros hősugárzó a nyerő mert a meleg fuvallat az apróbb árnyékos helyekre is bejut, persze szabadtéren, hóesésben nem sikeres dolog bekapcsolt elektromos hősugárzót használni:
Aztán ilyen volt fénykorában ez a mosogató is:
Mígnem el nem fagyott. Az infralámpa persze hatásos volt:
De a régi vastag vályogfalak nemcsak a meleget hanem a hideget is el tudják tárolni, tehát az infralámpa gyors és hatásos volt de pár napra rá a fűtéshiány ismét meglepetést hozott, megint elfagyott pedig a külső hőmérséklet nem ment 0 fok alá, sőt mivelhogy későn jött az olvasztás nemcsak el hanem szét is fagyott a cső a falban és ömlött a víz, bontani kellett:
Persze már a cső teljes terjedelmében elfagyott, hajszárítók, hősugárzók, infralámpák segítségével kiolvasztottuk de késő volt, a víz már orrán-száján dőlt.
Szóval mint láttátok fent, inkább félni mint elfagyni!
Sőt sikeresebb embertársaimnak ajánlom hogy szerezzen be csőfűtő kábelt szabadban futó, vagy fűtetlen folyosón futó kábeleinek a védelmére. . A cső köré kell tekerni és automatikusan, a környezeti hőmérsékletnek megfelelően állítja be a teljesítményét. Minnél hidegebb van, annál jobban fűt. http://www.futokabelek.hu/csofutes/onszabalyozo/
Most nem egy saját szerelést vagy saját magam által talált csodaszerelést mutatok be hanem az index fórum villanyszerelés topikjából Fázisceruza topiktárs bukkant az alábbi leleményre.
A dugvilla-dugvilla adapter nekem is nagy kedvencem, természetesen én is barkácsoltam már olyat hisz praktikussága egyenesen arányos a veszélyességével.. :-)
Ez az én művem, elszállt a fázis a fél lakásban és pótolni kellett valahogyan, persze celluxxal rögzítettem a dugvillát nehogy valaki kihúzza...
Ez a praktika persze másoknak is eszébe jutott már, sok helyen találkozni vele.
Amíg én egy régi rádió kábelét használtam, addig a lenti ismeretlen mesterünk retromániája volt hogy nemhogy TV-betápkábelt hanem TV-antenna kábelt használt!!! De jól választotta meg, legalább szalagantennát választott, még mindig jobb mint hangszórókábel, a koaxkábel meg az aranyközépút lenne. :-)
Csak a dugó-dugó adapterrel egy T-elosztót táplált meg, onnan meg a tűzhelyet.
Mondhatom hogy zseniális megoldás, aki felismeri a művét az írjon nekem, feltétlenül találkoznunk kell!
4-es lenne mert a dugvillák nincsenek rögzítve, de én 5-öst adok rá de csak azért mert egy gumilábtörlőt is odatett. :-)
